A püspökladányi KabinLáz zenekart kérdeztük az alakulásról, a jövőbeni tervekről és a kialakult helyzetről. PUBG játékosok, figyelem!

Első körben kérlek, mutasd be pár szóban a zenekart!

Jimmy: A KabinLáz zenekar 2013-ban alakult Püspökladányban. 2014-ben megjelent 2 számos demónk még nem keltett nagy feltűnést, ám a 2015-ös ’Ébredés’ EP-ről már született néhány pozitív hangvételű kritika a különböző internetes magazinok hasábjain. (Fémforgács, Hands of Doom, stb.)
A szerzői kiadásban megjelent első nagylemezre (Végül helyreáll – 2016) már a tágabb értelemben vett szakma is felfigyelt: a Fémforgács keményzenei oldalon 7.5, a HammerWorld Magazinban 8 pontos kritika jelent meg az anyagról, 2017 márciusában pedig jelölést kapott a lemez a 12. HangSúly Zenei Díj „Év debütáló albuma” kategóriájában. A második nagylemez 2018 márciusában, Most kezdődik címmel, szerzői kiadásban jelent meg.
Ugyanígy 2018 márciusában megnyertük az Öröm a Zene tehetségkutató sorozat hajdúszoboszlói állomását (SzobRock), ahonnan Tibi elhozta a legjobb dobosnak járó különdíjat is. Ebben az évben még két tehetségkutatón indultunk (Kondoros – I. Betyár Rockzenei Tehetségkutató, Komádi – Rocksuli Tehetségkutató), amiken szintén első helyezést értünk el.
2019 folyamán elkezdtük beváltani a Komádiban nyert, fél millió forint értékű nyereményünket a debreceni MMP Studióban. Ennek eredménye legújabb 5 dalos kislemezünk, ami ’Kihajolni veszélyes’ címmel jelent meg 2020. február 01-én.
Stílusunkat „riffcentrikus modern rock/metalként” szoktuk meghatározni, de a zenénkben sokféle elem keveredik, a hard rocktól a grunge-on és a stoneren át a doomig mindenféle hatás érezhető a dalainkon. A hangsúly nálunk mindig is a dalokon volt, nem pedig a stíluson.

Hogyan talált egymásra a zenekar? Mesélnétek az alakulásról?

Jimmy: A zenekarból, emlékeim szerint Hajdu Tibi dobossal találkoztam legelőször.  14-15 éves kissrácok voltunk, amikor a püspökladányi ’Karacs napok’-on Tibi fellépett az akkori bandájával, a King Nothing-al, ahol elképesztő, de akkor még énekelt. Ha jobban belegondolok, engem ez a momentum indított el végérvényesen a zenei pályán, mert akkor egy osztálytársammal, Szabó Atikával elhatároztuk, hogy mi is zenekart alapítunk. Igaz akkor még hangszereink se voltak. Végül úgy alakult, hogy a sokadik zenekaromban 2008-2009 környékén Tibivel összekerültünk. Én gitároztam, Tibi dobolt. Sajnos az a zenekar a pár próbán kívül nem sokat ért meg, de arra jó volt, hogy Tibivel kialakuljon köztünk egyfajta zenész kapcsolat. Azután már nem emlékszem pontosan az évszámra, de kb. 2009-ben bekerültem a sárrétudvari S.R.B. zenekarba, ahol Papp Norbi volt az énekes. Hamar egymásra találtunk zenei kérdésekben, ami odáig vezetett, hogy 2011 nyarára annyi közös ötletünk gyűlt fel, amik nem fértek bele az S.R.B. stílusába, hogy mindketten elhagytuk a zenekart és először megalapítottuk a Tücsök és Nova Unplugged  Örömzene névre keresztelt akusztikus formációt. Feldolgozásokból és saját dalok akusztikus verziójából állt a koncert program, amivel adtunk is 3-4 nagyon frankó kis estet. Akkor még Oláh Saca és Agárdi Peti barátaink ugrottak be dobolni a koncerteken. Végül úgy éreztük, hogy ez sem elég számunkra, csinálnunk kell egy „hangos” zenekart is. Hamar rátaláltunk az akkori basszusgitárosunkra, Vona Zolira és hármasban agyalgattunk tovább a zenei ötleteken, mivel elég nehezen találtunk dobost a zenekarba. Végül a sors keze által Hajdu Tibinél lyukadtunk ki ismét, aki akkor még bizonytalan időre vállalta el a zenekarban való dobolást, de szerencsére itt ragadt. Ebben a felállásban 2013.02.01-n került sor az első próbára, Biharnagybajomban, a szüleim vegyesboltjának az élelmiszer raktárában. Innen datáljuk a zenekar létezését. A zenekari név is ebben a raktárban született meg, rengeteg agyalás és kidobott banda név után. Végül Norbi dobta be Eli Roth klasszikus horrorfilmjének címét, ami mindannyiunknak megtetszett.
Egy év után, sajnos Vona Zoli és a zenekar útjai kettéváltak és egy fél éves válságba kerültünk, mert nem találtuk meg a megfelelő embert a posztra. Végül az utolsó pillanatokban, 2014 novemberében-decemberében megérkezett hozzánk Sárközi Ádám, akivel új erőre kapott a zenekar és bátran kijelenthetem, hogy nélküle a mai KabinLáz nem lenne olyan, mint jelenleg. Rengeteg jó ötlettel járul hozzá a kreatív folyamathoz, és elkötelezett a zenekar iránt.
Tibi: Éppen itthon toltam a Mount & Bladet, mint az őrült, amikor rám írt Norbi, hogy kéne egy dobos az alakuló zenekarukba. Mivel éppen egy negyedéves hadjáratban voltam nyakig Swadia egyik nemeseként, plusz akkoriban nagyon pörgött a D&D ezért finoman szólva lepattintottam a fiúkat. Azt hiszem ez valamikor november környékén volt. Ez után én boldogan lovagoltam a csapataim élén a naplementébe a fiúk pedig küszködtek a zenekar megformálásával. Ez így ment egészen februárig, mikor Norbi újra megkeresett, hogy “Biztos nem akarom vállalni?”. Mivel ilyen kitartóan udvaroltak így kértem két nap gondolkodási időt, aztán végül “Igen”-t mondtam. Mint negyedik Póver Réndzsör beszálltam. Szerencsére rózsaszínű streccshacukát nem kellett hordani.

Az évek során születtek jó sztorik amit szívesen idéztek fel?

Tibi: Leírni nagyon hosszú lenne bármelyiket is, mivel a poénjaink a régi ismeretségeinkből erednek. Most elkezdhetném a “Répa, szárral befelé” történetét, de mélyre kéne menni olyan mocsokban, amit lehet anyám nem szeretne tudni rólam. De ha mégis kéne egy jó sztori akkor talán a legjobb az volt, amikor Törökszentmiklóson tehetségkutattak minket (csak asszem nem találtak meg). Mialatt vártuk a zsűri döntését idiótaságokkal szórakoztattuk egymást. Ekkor ütött be Norbi egyik, politikailag nem teljesen korrekt vicce, amin annyira nevetni kezdtem, hogy a zsűrielnök és a törökszentmiklósi művház igazgató asszony szeme láttára lementem négykézláb kutyába.
Jimmy: Tényleg rengeteg jó sztori van és tényleg nehéz akár egyet is kiemelni belőlük. Már csak azért is, mert Tibi a zenekar bohóca és bármikor képes minket elszórakoztatni, ha csak nincs nagyon ritkán világvége hangulata. Az egyik ilyen, amikor 2015 környékén, Szarvason voltunk a Dobbantó Zenei Tehetségkutatón és Tibi 2 vagy 3 sörtől berúgott még a fellépésünk előtt. Az amúgy is nem mindennapi humora kb. meg húszszorozódott és mi meg fetrengtünk a röhögéstől. Mondanom se kell ezt rajtunk kívül más nem értékelte annyira, így még időben behúztuk a kéziféket és sikerült korrektül lenyomnunk a 20 percünket. 😀  Ezen kívül számomra még pont az ezen a tehetségkutatón nyert alsóörsi, Zorall Sörolimpiás fellépésünk az egyik legfelejthetetlenebb emlék, már amire emlékszem belőle. (ha-ha) A csütörtök délutáni, 30 perces koncertünk a Balaton partján igen felejthetőre sikerült, mivel a kis sátorban voltunk délután 4 órakor és a hangosítón, két barátnőn és egy Randy Blythe hasonmáson kívül senki nem volt ránk kíváncsi. Viszont ingyen tartózkodhattunk 2 napig a fesztivál területén és hát az a két nap/este fenomenális volt. Hatalmasat buliztunk! Konkrétan péntek reggel 5-kor Ádám úgy támogatott vissza a sátorhoz, hogy 5 centiről nem ismertem meg Norbit! (ha-ha) Mai napig felemlegetjük!

Februárban jelent meg legújabb EP, ami a Kihajolni veszélyes címet kapta. Mesélnétek erről?

Jimmy: 2018 augusztusában, Komádiban, megnyertük a debreceni Rocksuli tehetségkutatóját, aminek fődíja egy  kislemez felvétel volt a debreceni MMP Studio-ban. Majd kiugrottunk a bőrünkből, viszont a feltétel az volt, hogy 5 vadonatúj dalt kell írnunk, amit 2019. február 01-ig ától-cetig be is kellett gyakorolnunk.
Az anyagról annyit kell tudni, hogy ez egy 5 dalos EP. Hogy miért csak EP és hogy miért csak 5 dal? A válasz nagyon egyszerű: ennyire szólt a nyereményünk és nem volt pénzünk, hogy még 3-4 dalt hozzácsapjunk. 😀  Mindenesetre azt szokták mondani, hogy „Teher alatt nő a pálma.” és ennél az anyagnál ez teljes mértékben igaz. Nagyon rövid volt a határidőnk és nagyon ráfeszültünk a dalírásra, de a végeredmény túlzás nélkül állíthatom, hogy fordulópont lett a KabinLáz életében. Ez az 5 dal igazi csapat munka, ami talán még a zenekar első 2 évében volt ránk jellemző utoljára.  És hát a minőség! A debreceni MMP Studio-ról azt kell tudni, hogy olyan előadók dolgoztak már ott, mint a Tankcsapda, a Kowalsky meg a Vega, a Karmapirin és még sokan mások. Nagyon sokat várunk ettől az anyagtól, mert úgy érezzük, hogy most minden a helyén van.
A lemez üzenete pedig jelen helyzetben túlzottan is aktuális lett. Elég csak ránézni a borítóra, a lemezcímre, elmerülni Norbi szövegeiben és rájövünk, hogy az emberiség szép lassan elsüllyed a saját sz@rában. Nem valami pozitív, viszont őszinte. 😉

Mik a terveitek még az idei évben, illetve jövőre? Videoklip, újabb turné stb?

Jimmy: Az idei legnagyobb tervünk, hogy legyűrjük a koronavírust! 😀 Ha vége lesz a korlátozásoknak, mindenképp szeretnénk folytatni a félbe maradt „Egy húron Turné”-t. Sajnos két állomásig jutott ez a rendezvény sorozat, de ezek alatt bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága a dolognak. Nagyon jól sikerült mind a köröstarcsai, mind a dévaványai buli is. Ráadásul a Leponexx-es és a Mindenen Keresztül-ös srácok is most fognak jelentkezni új kiadványokkal, szóval még érdekesebb lesz ez az egész közösködés. Természetesen voltak lefixálva más koncertjeink is, amik reméljük csak tolódnak és nem maradnak el. Illetve szeretnénk még a nyár előtt megjelentetni egy videoklipet az ’Az utolsó’ című dalunkra. Folyamatosan zajlanak a megbeszélések és az agyalások, hogyan is lehetne megfelelő köntösbe bújtatni ezt a gyönyörű dalt és reméljük, minél hamarabb az emberek elé tárhatjuk a szóban forgó videót.
Tibi: Ebben az évben eldöntöttem, hogy növök még öt centit és lefogyok harminc kilót. Talán így már felülhetek a debreceni óriáskerékre. Egy európa turné jó lett volna. Hívott is az Ayreon, hogy lennének az előzenekarunk az éppen futó Electric Castle and other Tales műsorral, dehát a “járvány” miatt le kellett ezt a nívós megkeresést mondani. (ha-ha)

Hogy zajlanak a napjaitok a kialakult helyzetben? Hogyan próbáltok?

Jimmy: Mindenkit másként érint a kialakult helyzet. Vannak, akik otthonról végzik a munkájukat és vannak, akiknek ugyanúgy be kell járniuk a munkahelyükre, mint eddig. Én személy szerint az utóbbiak táborát erősítem, de valamilyen szinten örülök ennek, mert az én keresetem így nincs veszélyben. Egyelőre! A rendelkezések és a vírusterjedésének megelőzése miatt a zenekari tevékenységet teljes mértékben felfüggesztettük addig, amíg ez az egész le nem cseng. Csak online vagyunk jelen, mint zenekar (YouTube, Facebook, Insta, stream oldalak és stb.). Ebből kifolyólag próbálni se próbálunk, mert eleve több településről vagyunk.  Természetesen online tartjuk egymással a kapcsolatot, beszélünk egymással, de azt tudni kell, hogy Mi eddig se voltunk az a „koncerteken és próbákon kívül is összeülünk sörözni” zenekar. ( Kivéve Ádám és Én, de az más tészta! Ha-ha!) Mindenesetre nagyon várjuk már, hogy összejöhessünk próbálni, elsüthessünk pár szakállas poént a próbateremben és nyomhassunk pár fasza koncertet a ránk kíváncsi embereknek.
Tibi: Szerencsére (vagy sajnos) az én életem egyáltalán nem változott meg a kialakult helyzet miatt. Ugyanúgy menni kell dolgozni. Itthon nézek sok motivációs videót, hogy jobb dobos legyek. Lassan mindegyiket tudom kívülről: “Ne izgulj! Te vagy a legjobb! Meg tudod csinálni a kilenc tizenhatodos kvintolákat a duplázón is!” Talán hamarosan gyakorlatban is kamatoztathatom ezeket a jó tanácsokat.

Üzentek valamit az olvasóknak?

Jimmy: Jelen helyzetben most itt a legtöbben azt üzennék, hogy „Maradj otthon!” De sajnos vannak olyan területek az életben, amik nem állhatnak le ezekben a nehéz időkben sem, így nem mindenki teheti meg, hogy otthon maradjon. Én hanyagolnám ezt a kissé már felületes észosztássá vált, lájkvadászásba átlibbenő szlogent. Az én üzenetem inkább az, hogy mindenki tegye meg a legtöbbet, ami tőle telik, annak érdekében, hogy ez a vírus ne terjedjen tovább. Ha azzal, hogy otthon tud maradni akkor azzal, ha meg nem teheti meg ezt, akkor meg maximálisan figyeljen oda a higiéniára, a távolság betartására és a tömegek, csoportosulások kerülésére. Minket, zenészeket, zenekarokat meg azzal tudtok támogatni, ezekben a nehéz időkben, hogy megvásároljátok a pólóinkat, CD-inket, kiadványainkat és betartjátok a fentebb említett szabályokat annak érdekében, hogy minél előbb találkozhassunk egymással! 😉
Tibi: Hallgassatok igazi zenét, amiben hangszerek és nem csak ilyen picsogás van! Játszatok a barátaitokkal sokat! Szeressétek a családotokat és a természetet! ÉS a legfontosabb, ha PUBG lite-ban láttok egy “Kalevias” nevű playert, akkor ne lőjétek már le jó?!

Tagok:

Hajdú Tibor – dobok
Jakab Imre – gitár, vokál
Papp Norbert – ének
Sárközi Ádám – basszus

Facebook: https://www.facebook.com/kabinlaz/