Oszter Dés Tamás rock énekessel, rajongóinak és zenésztársainak Oszival, az Orfeus a Falcon Project és ex VRB rock zenekarok frontemberével beszélgetünk, zenéről, zenésztársakról, színpadról, rajongókról, sikerekről egy meleg délutánon, a próbateremben, ahol a dalok érlelődnek, csiszolódnak. Kezdjük visszafelé egy banális kérdéssel, munka, család, zenekarok, mikor és hogyan kapcsolódsz ki?

Köszönöm jól vagyok- mosolyog-, van amikor sok, és bevallom időnként igényel némi logisztikát, hogy minden beleférjen és senki ne sérüljön. Ez nagyon fontos szempont, de bírom, egyenlőre, azt meg csak remélem, hogy mindezt sikerül úgy, hogy tényleg senki nem sérül közben. Kikapcsolódás? Az meg mi? Viccet félre téve, kevés idő jut a pihenésre, van, hogy csak pillanatokra sikerül, de úgy is a pillanatban rejlik minden. Íjászkodom, a friss levegőn az aktív pihenéssel töltött idő, feltölt és nem utolsó sorban fizikailag is karban tart. És énekelek, amikor csak tehetem, az is kikapcsol.

Ha jól tudom, tagja vagy egy zen közösségnek is, ez honnan érkezett az életedbe?

Inkább úton járónak tartom magam. Tudod ez nem egy térítő műfaj. Mindig mosolygok mikor szektaként illetik. Nem fog senki ajtaján bekopogni egy Zen mester. Akinek szüksége van rá megtalálja az utat. A lényeg oda jusson ahová indult. Ezzel már teljes is a történet. Nem érkezett az életembe, én mentem.

Oké, most, hogy már tudjuk mivel kapcsolódsz ki és honnan az egyensúly, beszéljünk arról, ami a legfontosabb számodra, az éneklésről. Orfeus, Falcon Project és amennyire én tudom a musical éneklés is jelen van az életedben.

 Kezdjük az Orfeussal. Feryvel ( Kovács Ferenc, a zenekar alapítója és vezetője, vele a VRB zenekarban is együtt zenéltünk ) és Petyával ( Horváth Péter Ákos a zenekar basszus gitárosa ) 1991. óta ismerjük egymást és zenélünk együtt, különböző felállásokban. Sőt annak idején Richie( Farkas István, a Falcon Project zenekar alapítója és vezetője ) is az Orfeus alapítótagja volt.  A mostani felállás év eleje óta van, dobos poszton történt tagcsere, korábbi dobosunkat és dalszöveg író barátomat Csóka Csabát elszólította az élet és a család, nehéz szívvel váltunk meg tőle. A helyére érkező Márkus Dominik egy rendkívüli tehetséggel megáldott ifjú zenész, hamar beilleszkedett a középkorú zenekarba. Jelenleg a decemberben megjelent lemezünkkel a Színház a világgal koncertezünk, már jó néhány helyszínen sikerült bemutatni. Kiváló zenészekkel dolgozhatom együtt.

Te, mint zenész, énekes, milyennek látod a lemezt?

Szeretem. Tavaly ősszel készült a stúdió felvétel, Smici (Schmidl Tamás, Sopron MD Stúdió) barátunk profi és hathatós közreműködésével. Nagyon élveztem a fiúkkal a közös munkát, remek hangulatban teltek az órák amit stúdióban töltöttünk. Azonban hiába szeretjük mi, az még kevés. A legfontosabb, hogy azoknak az embereknek is tetszen, akiknek készült, a rock zene rajongóinak. Folyamatosan dolgozunk, hogy minél több emberhez elérhessenek a dalaink.

Falcon Project a másik zenekar ahol 2016.-tól énekelsz. Rock klasszikusok népszerű és közismert dalait viszitek színpadra a rajongó közönség örömére. Itt, hogy érzed magad?

 Köszönöm, nagyszerűen, Richivel ( Farkas István ) a zenekar alapítójával és vezetőjével közel 30 éves ismeretséget és barátságot ápolunk és 2015. decemberében amikor megkeresett azzal a tervével, hogy egyetlen project erejéig felállnának, innen is a zenekar elnevezése, nem is volt kérdés, hogy megyek és énekelek velük.

És az egyetlen project óta is együtt, túl néhány változáson és sok koncerten. Hogy is van ez akkor?

 Hát – nevet – , annyira jól sikerült a fellépés és olyannyira jól éreztük magunkat együtt a színpadon és a színpadon kívül is, hogy gondoltunk egyet és együtt maradtunk. Ezt a döntésünket azóta sem bántuk meg, annak ellenére sem, hogy az év elején az élet úgy hozta, hogy kettős tagcsere történt a zenekarban, billentyűs és dobos poszton. Egyre szélesebb repertoárral lépünk fel. Mindenki egyformán elköteleződött a zenekar, a zene és azon tény felé, mely szerint a jó dalokat meg kell őrizni az utókor számára. Nagyszerű emberek vesznek itt körül, minden szempontból, zeneileg és emberileg egyaránt.

Fantasztikus tehetséggel és hangi adottságokkal bírsz, képezted magadat ezen a területen?

Nem. Soha sem tanultam énekelni és magamat nem is tartom sem tehetségesnek, sem jó énekesnek. Amikor az Orfeus-ból kiváltam 1-2 évére rá Szabó Petivel megalapítottuk a Bakelit rock Band-et. A 70-80-as évek ismert magyar rock slágereit vittük színpadra. Nagyon sok dalt játszottunk. Mondhatnám velük tanultam meg énekelni. Abban az időben rengeteg dalt tanultam meg és elképesztően sokat gyakoroltam, rengeteg hang technikát sajátítottam el. Ez a mai napig is így van, önállóan készülök fel a dalokból, a közös próbákon kívül sokat énekelek egyedül. A megfelelő mennyiségű gyakorlás elengedhetetlen, nagyon fontos, hogy felkészülten álljak ki a színpadra és a tőlem telhető legtöbbet nyújthassam a közönségnek. Azt gondolom mikor fiatal az ember az idősektől tanul, a kor előre haladtával pedig a fiataloktól. Mai napig is szívesen kísérem figyelemmel a fiatal tehetségek különböző technikáit, gyarapítva a saját tudásomat is ezáltal. Az éneklés a legnagyobb örömforrás számomra, valamint nagyjából az egyetlen eszköz az érzelmek közvetítéséhez.

Mi az ami elégedettséggel, megelégedettséggel tölt el a szakmán belül?

Nekem az elégedettség érzését, a közönség általi pozitív visszajelzések adják. Ez a legfontosabb, ez még a szakmai elismerésénél is többet jelent, hiszen nekik játszunk, nekik énekelek, ha ők elégedettek, én is az vagyok. Már az is elégedettséggel és jó érzéssel tölt el, hogy olyan neves zenészekkel zenélhettem együtt, mint Szabó Péter a legendás hírű P. Mobil zenekar jelenlegi billentyűse, akivel még a kezdet-kezdetén a Bakelit Rock Bandben zenéltünk együtt, vagy a néhai Vida Ferenccel a Lord egykori alapítójával, akivel a szintén általa alapított Vida Rock Bandben zenélhettem együtt tíz teljes éven át. Jelenlegi dobosunk a Falcon Project zenkarban a Pokolgépben kapott lehetőséget, amivel sajnos nem tudott élni, ami nekünk szerencse, hiszen a tehetségével minket erősít. Ezek azok a dolgok amiket mások sikerei adnak számomra azáltal, hogy egyáltalán ismerhetem őket. Ha még a közönség – legyen bármekkora is – elismerését is hozzátesszük, még ha nem is lesz sztár az ember, már akkor is megérte. Megelégedettségről sosem beszélhetünk, hiszen, ha valamivel megelégszem, az azt jelenti, hogy nem törekszem többre, jobbra. Márpedig ahhoz, hogy szakmailag a legtöbbet nyújthassam, folyton készen kell állnom a fejlődésre, nyitottnak kell lennem az újra.

Ne menjünk el szó nélkül a musical éneklés mellett sem. Rock és musical?

Nincs ebben semmi furcsa. Azt vallom, hogy egy zenész akkor jó zenész, ha nyitott más műfajok irányába is és széles látókörrel bír. Szívesen járok színházba, amikor a színpadi előadás mondanivalója zenével párosul, akár egy musical, akár egy rockopera formájában, az meg egyenesen lenyűgöz. A musical dalokat jól lehet énekelni, komoly hangképzési technikát igényel, így gyakorláshoz is kiváló, nem utolsó sorban a közönség is szereti, mint műfajt, mert gyermekektől, a fiatal generáción át, egészen az idős korig bárkit tud szórakoztatni.

Mik a szakmai terveid?

Énekelni, ameddig a hangi adottságaim ezt engedik és ameddig a közönség ezt igényli.

Köszönjük az interjút Oszter Dés Tamásnak és ezúton is kívánunk neked minden jót, hogy sokáig halhasson a közönség.