AS WE PROMISED – ” olyan lehetőség bukkant fel ami 10-15 éve még nem volt.”

Sziasztok! Oké, hogy nagy zenekarokról is írunk, de ne feledkezzünk meg kedvenc feltörekvő zenekarainkról sem! Mi nem felejtjük el őket, így most interjúra kaptuk az AS WE PROMISED Solymár/budapesti kezdő zenekart. A csapatot egy szombathelyi Végállomásban rendezett bulin ismertem meg. Nagyon rendes srácok, és nagyon komolyan veszik a zenekari munkásságuk. Persze most ne rizsázzunk feleslegesen, inkább olvassátok el, hogy ők mit mondtak, és mit üzennek nektek.

Sziasztok! Mit lehet tudni a zenekarról azoknak, akik még nem ismernek?

Az együttes Solymárról, Budapest mellől indult lassan 4 éve. Ez idő alatt sok tagcsere és névváltoztatás volt, ami érthető is, ha azt vesszük figyelembe, hogy pár lelkes általános iskolás barát állt össze anno. A jelenlegi felállás 2014. december végére alakult ki, és a következőképpen néz ki: Kardos Balázs – gitár, Milbich András – dob, Molnár Dániel – ének, Rábely Ákos – basszusgitár, Varga Márton – gitár. Az elmúlt évek alatt sok mindenbe belekóstoltunk: volt a repertoárban Nirvana, System of a Down és egyéb klasszikusok majd elkezdtünk saját dalokat játszani. Máig játszunk még párat az első számainkból, de ahogy komolyodtak a zenénkkel és szövegeinkkel kapcsolatos igényeink és körvonalazódott az irányunk, sok saját dal lekopott, a maradékot pedig sokszorosan újragondoltuk és átírtuk, hogy ne legyen nagy különbség a jelenlegi számokhoz képest, illetve, hogy elfogadható színvonalúak legyenek. A mostani irány a modern metal, itt-ott egyszerűbb progresszív metál elemekkel.

Milyen tervek vannak még az idei évre?

Az év nagy részén már túl vagyunk, így nem tudunk sokat mondani. Készül a kislemezünk szép lassan, amin a régi dalok lesznek rajta. Ezt szeretnénk idén befejezni. Szeretnénk továbbá bővíteni a számok listáját, és a régiek helyére újakat hozni, kicsit frissíteni újra, de ez örök cél. Ebből következik, hogy már gondolkodunk az új dalok felvételének hogyanján, de leginkább az anyagi fedezetén.

Ti, mint úgymond kezdő zenekar hogy látjátok,  mennyire könnyű a mai világban zenekart csinálni?
Mennyi lemondással jár?

 

Ez egy nagyon összetett kérdés, hiszen függ a műfajtól, annak népszerűségétől, az anyagi háttértől és –ahogyan Te is mondtad– a lemondástól, áldozatkészségtől. Viszont a mai világban sok minden olyan lehetőség bukkant  fel ami 10-15 éve még nem volt. Gondolunk itt az új internetes felületekre, azon belül például a YouTube-ra és társaira. Manapság sokkal könnyebb nagyközönség elé tárni azt, amit az ember csinál. Azonban sajnálatos módon ennek több hátulütője is van. Egyrészt mára teljesen természetessé vált, hogy mindez ingyen van, így a lehető legkevesebb jut az alkotói zsebbe, ami hátráltatja a továbbjutást, másrészt országos verseny helyett globális –sokkal keményebb– verseny alakult ki. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy aki képes áldozatot hozni és keményen dolgozik akár éveken át, az egy kis szerencsével még el is juthat valahova. Viszont egy zenekarnál ez közös lemondással jár, és az nem mindig egyszerű.

 Merre fele koncerteztek még az idei évben?

 

Főleg Budapesten és környékén, de ha hívnak az ország más részeire, akkor feltétlenül megpróbáljuk megoldani az oda- és hazajutást. Ami még előttünk áll: egy dunaújvárosi koncert, illetve az őszi-téli szezon teljes kitöltése bulikkal. Ez utóbbi szerencsére nem nehéz, mert már vannak felkérések Budapesten, és kapunk is gyakran lehetőségeket. A Facebook oldalunkon mindig lehet értesülni az aktuális fellépéseinkről.

 Merre jártatok már? Mennyire fogadott bennetek a közönség?

 

Az első pár koncertünk a régi Vörös Yukban volt Óbudán. Itt még csak a családot és a barátainkat szórakoztattuk, de a koncertlátogatók köre szépen lassan kezdett bővülni. Játszottunk egyszer a SOTE klubban, illetve Solymáron a KUD-A.R.C. klubban. ! Ez volt az első két év. Az első koncertünk, amire igazán büszkék vagyunk, az-az A38 hajó tetőteraszán volt, ahova az AWS hívott meg minket tavaly. Akkoriban a YUK és a Dürer Kert volt a két fő helyszínünk, de voltunk egyszer a második kerületi Rézmálban egy szűkebb körű koncertet adni. Idén a Dürer Kertben játszottunk főleg, többek között a belgiumi Strains együttes előtt is. Ezeken a bulikon azt hiszem, elmondhatjuk, hogy mindig nagy sikerünk volt. Visszamentünk egyszer Solymárra is zenélni, hogy kicsit nosztalgiázzunk, ápoljuk a gyökereket. Július végén a szombathelyi Végállomás klubban is voltunk, amiről ez úton is köszönjük a kedves beszámolót.

 Mi a zenekar elsődleges célja? Mit akartok mindenképp elérni?

 

Már egy negyed éve állandóan beszélgetünk arról, hogy meddig szeretnénk eljutni. Mivel a következő tanévben fog érettségizni az együttes nagy része, így abszolút itt az ideje ezt megtárgyalni. Ami biztos: Magyarországon szeretnénk műfajon belül ismertek és a lehető legjobbak, lenni. Ez a minimum, ami biztos cél. Hogy onnantól mi lesz velünk, az majd eldől. Az biztos, hogy nagyon szeretjük egymást, mint barátok és egyhamar nem szeretnénk abbahagyni. A nevünk utal az eszmei célra is, hiszen a dalokkal szeretnénk támaszt nyújtani az embereknek a hétköznapi és a nagybetűs élet problémáihoz. Szeretnénk üzenetet közvetíteni, és a tehetségünkhöz mérten valami újat hozni a zenei életbe. Ezt fontosnak tartjuk a mai vesztébe rohanó világban.

 Mennyire nagy az érdeklődés utánatok? Milyen visszajelzéseket kaptok az emberektől?

 

Egyre nagyobb, hála az égnek. Sokan hívnak meg minket és sajnos pár koncertet nem is mindig tudunk emiatt elvállalni. A visszajelzések nagyon változóak, de főképp elismerés és/vagy építő kritika szokott lenni, ez utóbbi a szakma részéről. Bár az idei év sajnos eddig elég takaréklángon telt, mégis növekvő közönséget látunk minden egyes alkalommal, ráadásul nem is csak kifejezetten a műfajkedvelők köréből. Rendszeresen járnak emberek, akik inkább másfajta zenéket hallgatnak, mégis nagy lelkesedéssel jönnek el koncertekre, aminek mi nagyon örülünk. Ráadásul egyre több szervező egyre jobb feltételekkel keres fel minket. Ezen kívül egyetlen dologra panaszkodhatunk: magunkra. Nem vagyunk teljesen megelégedve az idei tempónkkal.

 Ha már a weboldal szombathelyi, milyen volt nálunk játszani a Végállomás klubban? Mikor jöttök legközelebb?

 

Nagyon kellemes volt Szombathelyen. A fellépőknek kínált ingyen sör még barátságosabbá tette a fogadtatást. A helyszín nagyon tetszett, reméljük, hogy még játszunk azon a színpadon. Köszönjük a meghívást a What on Earth-nek és a szervezők és a hangosító lelkiismeretes munkáját. Hogy mikor megyünk legközelebb, az attól függ, hogy hívtok-e, illetve hogy tudunk-e fuvart szervezni magunknak. Mindenesetre a legutóbbi fellépésünk alapján nagyon szívesen látogatunk vissza amint alkalom adódik.

Mit üzentek az olvasóknak, rajongóknak, közönségnek?

 

 Elsősorban sört. Sokat. Vagy bármi mást, ami boldogságot csempész a szürke hétköznapokba. Ezen kívül pedig hamarosan végre megjelenik a 4 számos kislemezünk, amit ajánlunk mindenki figyelmébe. Illetve nagy szeretettel várunk mindenkit az elkövetkezendő fellépéseinkre!

Nagyon köszönjük a válaszokat! További sikereket kívánunk! Várunk vissza titeket is!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

X