A banda megalakulása 2013 tájt kezdett körvonalazódni, amikor is Adry (ének, dalszerzés) és Z (Földes Zoltán – dobok) egy közös ismerős révén cimborákká váltak. Hamar kiderült, hogy mindketten hasonló cipőben járnak a zenei útkeresés ösvényén. Az egyik fő hiányzó láncszemre, egy igazi, vérbeli metal gitárosra szerencsére hamar sikerült rátalálni. Tom (Lippai Tamás) – aki a való életben hangszeres tanárként keresi kenyerét – korábban többek között az általa létrehozott Mindfields Factory névre hallgató progresszív metal csapatban csillogtatta meg remek dalszerzői- és előadóművészi képességeit. A csapat 2016 decemberében Hámori György személyében új bőgőst köszönthetett a fedélzeten, akinek megbízható hozzáállása és töretlen szorgalma visszaállította az időközben megingott stabilitást. Hamarosan megkezdődik az új dalok rögzítése, melyek stúdiófelvétel formájában előreláthatólag 2018 első felében latnak majd napvilágot.
2013 környékén indultatok, így már nem számítotok kezdő csapatnak. Hogy éltétek meg az eddigi 4 évet?
Valóban nem egy frissen alakult formációról van szó; kicsit hosszúra, de annál tanulságosabbra sikeredett történetünk bevezető szakasza.
Z (Földés Zoltán – dobok, ex-Ancéstor) és jómagam 2013 végén találkoztunk először. Mikor kiderült Z-ről, hogy dobol, ráadásul zenei ízlésünkben és elképzeléseinkben is sok az átfedés, gondoltam, küldök neki néhány saját dalt mutatóba. A következő lépés pedig már további tagok toborzása volt egy közös zenekarhoz. A cél dallam centrikus, fülbemászó énektémákra épülő, masszív gitárriffekkel megtámasztott, misztikus hangulatú, dinamikus, közérthető, mégis igényes muzsika játszása, amely időnként kirándulást tesz más zenei stílusok irányába.
2014 tavaszán megtaláltuk az egyik hiányzó mozaikdarabot. Tom (Lippai Tamás – gitár) neve a progresszív metál kedvelői számára ismerősen csenghet, ugyanis az általa alapított Mindfields Factory nevű, azonos stílusú csapatban dalszerzőként és gitárosként is kiválóan bizonyított. Tommal egy korábban körvonalazódó zenei project kapcsán ismerkedtünk meg, a közös munka azonban az AdryA berkein belül látszik igazán kibontakozni.
Hirdess nálunk cikkeink között, alatt, vagy bárhol felületünkön!
Basszusgitáros fronton sajnos kevésbé volt velünk kegyes a sors. Jelen pillanatban a hatodik bőgősváltásnál tartunk, remélve, hogy a hetedikre már nem kerül sor. 🙂 A ritmusszekció húros hangszeres posztján bekövetkező sorozatos tagcserék többször megingatták a talajt a zenekar alatt, a kohéziót azonban nem sikerült megbontaniuk, sőt mi több, hosszú távon inkább erősödött az alapítótagok közötti összetartás. A basszusgitárosmentes időszakok erősen fékezték az előrehaladást; előfordult olyan is, hogy a csapat 3/4 évig inaktív volt, de aztán mindig újrakezdtük.
Az eddig teljesen kész saját dalokat összeraktuk, rögzítésüknek is nekifogtunk, de a felvételt többször le kellett állítanunk az időközben bekövetkezett tagcserék miatt. Bízunk benne, hogy ezúttal stabil marad a felállás, elősegítve a zenekar zavartalan és gördülékeny működését.
Egy zenekar életében sok tapasztalatot gyűjt, tele élményekkel! Nektek mit nyújtott tapasztalatban ez a négy év?
Egy közhellyel kezdeném: aminek meg kell történnie, az be is fog következni. Minden produkciónak megvan a maga életciklusa és fejlődési ritmusa, amellyel együtt kell (tudni) működni. Van, ahol pillanatok alatt összeáll a kép, másutt viszont hosszú időbe telik, míg minden komponens a helyére kerül. A kulcs a türelem, a hit, az akaraterő és a kitartás egységében rejlik. Nem szabad az alkotás folyamatát a mai, felgyorsult világ mókuskerekébe helyezni, badarság bármit is kötelező módon siettetni. Muszáj időnként szünetet tartani, kiengedni a gőzt és magunkba fordulni, hogy újra feltöltődhessünk; ez a harmóniateremtés egyik elengedhetetlen eszköze. Életünk egyetlen állandó kiserőjével, a változással együtt kell táncolni, nem pedig meghátrálni tőle.
Velünk is több ízben előfordult, hogy elvesztettük a fonalat, és belefáradtunk abba, hogy ismét hiányos a ritmusszekció, kezdődik minden elölről. Ilyenkor szükség volt némi külön töltött időre, hogy átgondoljuk, mit és mennyit is jelent számunkra ez a csapat. Végül mindannyian arra a pontra jutottunk, hogy a közös zenélés felemelő érzése, a fejlődés lehetősége, a társaság, a dalok mind összekötnek bennünket, és ha időnként meg is pihenünk, a választott utat végig kell járni.
Hirdess nálunk cikkeink között, alatt, vagy bárhol felületünkön!
És ha már az élményeket említettük. Milyen élményekkel gazdagodtatok?
Úgy gondoljuk, hogy a mérföldkőnek számító élmények még előttünk állnak. Az AdryA esetében az igazi zenekari időszámítás a debütáló dal publikálásával kezdődött, az azt megelőző időszakra inkább, mint a felkészülés, a csiszolódás és a kísérletezés éveire tekintünk. Néhány akusztikus koncertet leszámítva nem is mozdultunk ki közönség elé. Egészen mostanáig nem éreztük úgy, hogy minden kerek és adott az előrelépéshez.
Amikor a When We Were One-t először eljátszottuk a próbateremben, fogant meg a gondolat, hogy ezzel a számmal kellene dobbantanunk. Arra azonban álmunkban sem számítottunk, hogy miközben a dal sávjai a stúdióban épp keverésre és masterelésre várva pihennek, kapjuk a telefont az Ulimited Pictures-től, hogy másfél nap múlva szükségük volna egy zenekarra, forgatás céljából. Semmiképp nem akartuk elszalasztani a lehetőséget, így a sávokból összedobtunk egy nyers, otthoni mixet, amely mankóként szolgált a klip felvételéhez. Bán István filmrendezővel hatalmas megtiszteltetés és egyben fantasztikus élmény volt együtt dolgozni.
A klip megjelenését követően egy váratlan felkérésnek köszönhetően a Feuer Frei Rammstein Tribute Band vendégei lehettünk a KVLT egyik eseményén. Ez volt a legelső koncertünk teljes felállással, és a visszajelzések alapján nagyon ütősre sikerült a buli. Ez a pozitív impulzus az egész csapatra nézve
ösztönzőleg hatott, és már alig várjuk a folyatást; szeretnénk 2018-ban rendszeresíteni az élő fellepéseket.
When We Were One! Mit is jelent számotokra a dal?
A When We Were One az egyik legfrissebb számunk, témáját tekintve pedig nagyon aktuális.
Arról szól, hogy valaki manipulatív erők hatására eltávolodik, végül elszakad egyéniségétől. A leválasztott rész aztán ismét eggyé szeretne válni a gazdalélekkel, aki azonban – az említett erőknek behódolva, azok rabjává válva – rá se hederít.
A dal és annak megjelenése számunkra egyet jelent a kezdettel; egy ajtót, melynek kilincsét már régóta szorongattuk, végre nyugodt szívvel ki tudtunk nyitni.
Mik a tervek a jövőben?
Az új számok rögzítése hamarosan megkezdődik, melyek 2018 folyamán látnak napvilágot. Ezután nagy valószínűséggel még újabb dalok kerülnek kidolgozásra, melyeket fokozatosan hozzáadunk a koncertrepertoárhoz, illetve idővel ezeket is felvesszük. És így tovább… Lehetőség szerint minél több színpadon szeretnénk zúzni, és élőben is átadni a dalokban rejlő energiát.
Mit üzentek az olvasóknak, rajongóknak?
Köszönjük Mindenkinek, aki végigolvasta az interjút! Ha tetszett a videó klipünk, a megjelölt oldalakon követhettek bennünket. Mindenek felett pedig hallgassatok sok ZENÉT!
Hirdess nálunk cikkeink között, alatt, vagy bárhol felületünkön!