Tankcsapda himnuszoktól volt hangos a Track
Kétségbevonhatatlan tény, hogy a Tankcsapda Magyarország legnépszerűbb zenekara, amit megszámlálhatatlan teltházas koncert, fantasztikus arany- és platinalemezek sora és rengeteg rajongó támaszt alá, így nem is lehetett kérdés, hogy a Tankok zárják az idei szabadtéri szezont a Barba Negra Trackben.
Az estét a Magor nyitotta, akik jó párszor felléptek már a ’Rockcsempészek’ előtt, és ezúttal is emlékezeteset nyújtottak, hiszen mindig élmény olyan csapatokat látni, akiken érzi az ember, hogy tényleg igazán szívvel-lélekkel, kitartással, szeretettel, elszántsággal muzsikálnak.
A Tankcsapda szokás szerint idén nyáron is fellépett minden jelentősebb fesztiválon, a szeptember 17-i koncert pedig nemcsak a Track, hanem a csapat számára is jó kis nyárzárónak bizonyult, amelyen természetesen megannyi Tankcsapda-himnusz felcsendült. Nyilván egy ekkora életműből nehéz mindenkinek a kedvére tenni, de a ’Csapda’ maximálisan törekszik arra, hogy az új és a régi dalok szerelmesei egyaránt megtalálják a számításukat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az intro után rögtön az Ez az a házzal lépett színpadra a debreceni ’Rockmaffia’. De nem hiányozhatott a Rock a nevem, a Köpök rátok, vagy az utóbbi időszak kedvencei közül az Alföldi gyerek, amit már szintén lelkesen énekel mindenki együtt Lukács Lacival.
Hasonlóan kötelező a Fiúk ölébe lányok, különösen a nyári koncerteken, és bár az idő már kicsit borongós volt, már csak a dal miatt is mindenki igazán a nyárban érezhette magát, és átélhetett még egy jó pillanatot az évszakból. Sokszor láthattuk már élőben a zenekart, mégis minden alkalommal lenyűgöz minket ennek a három embernek a profizmusa, összeszokottsága és dinamikája. Tamás pontos, feszes dobolás, Sidi hibátlan gitárjátéka, és persze Lukács, akinek immár 27 éve imádjuk összetéveszthetetlen, rekedtes hangját és szövegeit.
Apropó, szövegek. A klasszikus dalokat nyilván fejből idézi mindenki, de különösen a koncerteken az újabb nóták esetében is megüti az ember fülét egy-egy sor vagy részlet, amelyre addig talán fel sem figyelt, vagy éppen akkor kötődik az aktuális állapotához. Lukács nem az a frontember, aki megállás nélkül viccelődne két szám között, hozzá valószínűleg nem is illene az ilyesmi, de ettől függetlenül is kiválóan kommunikál a közönséggel, Sidi pedig szinte folyamatosan kinéz és mosolyog a rajongókra. És talán épp ezek a látszólag apró pillanatok az igazán fontosak, amelyek azt mutatják, hogy igenis meg lehet maradni embernek és emberinek még ennyi év után is.
Jó látni a ’Csapdánál’, hogy milyen komoly háttér és profizmus jellemzi a zenekart, mennyire egyben van a színpadi megjelenés, a kicsit különlegesebb mikrofonállványokkal és mindennel együtt, és persze, ami még fontosabb, hogy emellett a produkció is 100%-os, de Lukácséktól már jó ideje nem is vár mást a közönség.
A Tankcsapda azon kevés csapatok közé tartozik, amellyel talán tényleg az egész országnak van valamilyen sztorija, amikor épp Tankcsapda szólt a háttérben egy emlékezetes esemény során, vagy egy koncert, egy dal, vagy éppen egy sor valamelyik szövegből jelent sokat, és már csak azért is nagy élmény a zenekar egy-egy bulija, mert újra és újra át lehet ezeket élni, és persze újabb emlékezetes pillanatokkal lehet gazdagodni.
Szeretnél egy igazi ROCK közösség tagja lenni?
Jelentkezz!!!
Szeretettel várunk mindenkit weboldalunk segítésére, fejlesztésére.
Feladatok: Interjúk, koncertbeszámolók, minden napi hírek közlése.
Ha kipróbálnád magad milyen egy weboldalnál az élet jelentkezz az info@haverockkozosseg.hu e-mailen, vagy itt privátban.
Megosztásokat külön köszi! ?
www.haverockkozosseg.hu